Élete

• MONTESSORI ÉLETE

Mária Montessori 1870 augusztus 31-én Chiaravalléban született.

Korának különc személyisége volt, ha azt a tényt megemlítjük, hogy 10 évesen a matamatika iránt kezdett érdeklődni, majd műszaki gimnáziumba járt, ahol szinte csak fiúkból állt az osztályközösség.

Ezek után a hatóságok ellenkezését legyőzve elvégezte az orvosi egyetemet.

A gyermekek között végzett munkája során szerzett megfigyeléseire és tapasztalataira alapozva új módszert és eszközöket dolgozott ki a gyerekek képességeinek fejlesztésére az élet és a tanulás minden területén.

Olyan teljes és átfogó nevelési módszert alakított ki a test, az elme és a lélek fejlesztésére, mely minden kultúrában, minden időben alkalmazható, működtethető.
Véleménye szerint minden gyerek belülről motivált a tanulásra, a gyerekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha megfelelő cselekvést a fejlődésüknek megfelelő időben biztosítjuk. Dr. Montessori hitte, hogy a gyermek elméje az első hat évben a legfogékonyabb és leghatékonyabb, amikor spontán módon, természetesen és élvezettel tanul.
A világnak örökségül egy olyan pedagógiai rendszert hagyott hátra, melyben a filozófia a gyakorlattal szorosan összekapcsolódik. Pedagógiájának középpontjában a gondosan megtervezett és felépített környezetben szabadon tevékenykedő gyerek áll.

Kidolgozta saját pedagógiáját, melynek kiteljesedésére saját óvodákat és iskolákat hozott létre.

1907-ben megnyitotta a „Casa dei bambini”, a „Gyermekek háza” nevű óvodát.

Hamarosan a világ számos országában elterjedtek a nézete szerint működő intézmények.

Montessori egész életét áthatotta a tenni akarás, a továbblépés, a segítőszándék.

Magyarországon Várnai Sándor 1912-ben lefordította Mária Montessori könyvét a kisdednevelésről, majd még ebben az évben Montessori eszközeivel rendezték be a Ferencrendi Mária Misszionáriusnők budapesti VII. ker. Hermina úti rendházának óvodáját. 1926-ban nyitották meg a második magyar Montessori intézetet Bélaváry – Burchard Erzsébet vezetésével, aki Montessori tanítvány volt.

Maria Montessori 1951-ben szerepelt utoljára a nyilvánosság előtt Londonban a Nemzetközi Montessori Kongresszuson. Legutolsó pedagógiai kísérlete a felnőtt analfabéták olvasni, írni tanítására irányult.

1952, május 6-án Hollandiában halt meg, kérésére ott is temették el.